Amikor egy áramköri lapot forrasztanak, általában nem kell közvetlenül táplálni az áramköri lapot, amikor ellenőrizni kell, hogy az áramköri kártya megfelelően működik-e. Ehelyett kövesse az alábbi lépéseket annak biztosítására, hogy az egyes lépésekben ne legyen probléma, és ne legyen túl késő a bekapcsolás.
A kapcsolat megfelelő-e
Nagyon fontos a sematikus diagram ellenőrzése. Az első ellenőrzés arra összpontosít, hogy a chip tápegységei és hálózati csomópontjai megfelelően vannak-e felcímkézve. Ugyanakkor ügyeljen arra, hogy a hálózati csomópontok átfedik-e egymást. Fontos szempont még az eredeti csomagolása, a csomag típusa és a csomag kitűző sorrendje (ne feledje: a csomag nem használhatja felülnézetet, különösen nem tűs csomagoknál). Ellenőrizze, hogy a vezetékek megfelelőek-e, beleértve a rossz vezetékeket, kevesebb vezetéket és több vezetéket.
A vonal ellenőrzésének általában két módja van:
1. Ellenőrizze a beépített áramköröket a kapcsolási rajz szerint, és egyenként ellenőrizze a beépített áramköröket az áramköri huzalozás szerint.
2. Az aktuális áramkörnek és a kapcsolási rajznak megfelelően ellenőrizze a vonalat, amelynek középpontja az alkatrész. Ellenőrizze egyszer az egyes komponens érintkezők huzalozását, és ellenőrizze, hogy minden hely megtalálható-e a kapcsolási rajzon. A hibák elkerülése érdekében az ellenőrzött vezetékeket általában fel kell jelölni a kapcsolási rajzon. A legjobb, ha egy mutató multiméter ohm blokk hangjelző tesztet használ az alkatrészek érintkezőinek közvetlen mérésére, hogy a rossz vezetékeket egyidejűleg megtalálja.
Rövidzárlatos-e a tápegység
Hibakeresés előtt ne kapcsolja be, hanem multiméterrel mérje meg a tápegység bemeneti impedanciáját. Ez egy szükséges lépés! Ha a tápegység rövidzárlatos, az a tápegység kiégését vagy súlyosabb következményeket okozhat. Ha a teljesítmény részről van szó, egy 0 ohmos ellenállás használható hibakeresési módszerként. Bekapcsolás előtt ne forrassza az ellenállást. Ellenőrizze, hogy a tápfeszültség normális-e, mielőtt az ellenállást a nyomtatott áramköri lapra forrasztja a mögötte lévő egység táplálására, nehogy a mögötte lévő egység chipje égjen le, mert a tápfeszültség abnormális. Adjon hozzá védelmi áramköröket az áramkör kialakításához, például visszaállító biztosítékok és egyéb alkatrészek használatával.
Alkatrész beszerelés
Elsősorban azt ellenőrizze, hogy a poláris alkatrészek, mint például a fénykibocsátó diódák, elektrolit kondenzátorok, egyenirányító diódák stb. és a trióda érintkezői megfelelnek-e. A triódánál a különböző gyártók azonos funkciójú tűsorrendje is eltérő, a legjobb multiméterrel tesztelni.
Először nyissa ki és rövidre tesztelje, hogy bekapcsolás után ne legyen rövidzárlat. Ha a tesztpontok be vannak állítva, kevesebbel többet érhet el. A 0 ohmos ellenállások használata néha előnyös a nagy sebességű áramkörök teszteléséhez. A bekapcsolási teszt csak a fenti hardvertesztek után indítható el, mielőtt a bekapcsolás befejeződött.
Bekapcsolás észlelése
1. Kapcsolja be a megfigyeléshez:
Bekapcsolás után ne rohanjon megmérni az elektromos jelzőket, hanem figyelje meg, hogy vannak-e szokatlan jelenségek az áramkörben, mint például, hogy van-e füst, szokatlan szag, érintse meg az integrált áramkör külső csomagolását, meleg-e stb. rendellenes jelenség van, azonnal kapcsolja ki, majd a hibaelhárítás után kapcsolja be.
2. Statikus hibakeresés:
A statikus hibakeresés általában a bemeneti jel nélkül vagy csak rögzített szintű jel nélkül végrehajtott DC tesztre vonatkozik. A multiméterrel az áramkör minden pontjának potenciálja mérhető. Az elméleti becsléssel összehasonlítva az áramkör elve Elemezze és ítélje meg, hogy az áramkör egyenáramú működési állapota normális-e, és időben derítse ki, hogy az áramkörben lévő alkatrészek sérültek vagy kritikus működési állapotban vannak. Az eszköz cseréjével vagy az áramköri paraméterek beállításával az áramkör egyenáramú működési állapota megfelel a tervezési követelményeknek.
3. Dinamikus hibakeresés:
A dinamikus hibakeresés a statikus hibakeresés alapján történik. Az áramkör bemeneti végére megfelelő jeleket adnak, és az egyes tesztpontok kimeneti jeleit a jelek áramlásának megfelelően egymás után detektálják. Rendellenes jelenségek észlelése esetén elemezni kell az okokat, és meg kell szüntetni a hibákat. , Majd végezzen hibakeresést, amíg megfelel a követelményeknek.
A teszt során ezt nem érzi egyedül. Mindig műszer segítségével kell megfigyelni. Oszcilloszkóp használata esetén a legjobb, ha az oszcilloszkóp jelbemeneti módját a „DC” blokkra állítja. Az egyenáramú csatolási módszerrel egyszerre figyelheti meg a mért jel AC és DC összetevőit. A hibakeresés után végül ellenőrizze, hogy a funkcióblokk és az egész gép különböző mutatói (például jelamplitúdó, hullámforma, fázisviszony, erősítés, bemeneti impedancia és kimeneti impedancia stb.) megfelelnek-e a tervezési követelményeknek. Ha szükséges, javasoljon további áramköri paramétereket Ésszerű korrekció.
Egyéb feladatok az elektronikus áramkörök hibakeresésében
1. Határozza meg a vizsgálati pontokat:
A beállítandó rendszer működési elve szerint elkészítik az üzembe helyezési lépéseket, mérési módszereket, meghatározzák a vizsgálati pontokat, a rajzokon, táblákon megjelölik a pozíciókat, elkészítik az üzembe helyezési adatrögzítő nyomtatványokat.
2. Hozzon létre egy hibakereső munkapadot:
A munkapad fel van szerelve a szükséges hibakereső műszerekkel, a berendezés legyen könnyen kezelhető és könnyen megfigyelhető. Különleges megjegyzés: A készítés és hibakeresés során ügyeljen arra, hogy a munkapadot tisztán és rendezetten helyezze el.
3. Válasszon ki egy mérőműszert:
A hardveráramkör esetében a mérőrendszer legyen a kiválasztott mérőműszer, és a mérőműszer pontosságának jobbnak kell lennie, mint a vizsgált rendszeré; szoftveres hibakereséshez mikroszámítógépet és fejlesztőeszközt kell felszerelni.
4. Hibakeresési sorrend:
Az elektronikus áramkör hibakeresési szekvenciája általában a jel áramlási irányának megfelelően történik. Az előzőleg hibajavított áramkör kimenőjele a következő fokozat bemeneti jeleként szolgál a végső beállítás feltételeinek megteremtéséhez.
5. Általános üzembe helyezés:
A programozható logikai eszközökkel megvalósított digitális áramkörök esetében be kell fejezni a programozható logikai eszközök forrásfájljainak bevitelét, hibakeresését és letöltését, valamint a programozható logikai eszközöket és analóg áramköröket egy rendszerbe kell kapcsolni az átfogó hibakereséshez és az eredmények teszteléséhez.
Óvintézkedések az áramköri hibakeresés során
Azt, hogy a hibakeresés eredménye helyes-e, nagyban befolyásolja a tesztmennyiség helyessége és a teszt pontossága. A vizsgálati eredmények garantálása érdekében csökkenteni kell a teszthibát és javítani kell a teszt pontosságát. Ennek érdekében kérjük, vegye figyelembe a következő pontokat:
1. Megfelelően használja a tesztműszer földelő csatlakozóját. A teszteléshez használja az elektronikus műszer földelő tokját. A földelő csatlakozót az erősítő földelő végéhez kell kötni. Ellenkező esetben a műszerház okozta interferencia nemcsak az erősítő működési állapotát változtatja meg, hanem a teszteredményekben is hibákat okoz. . Ennek az elvnek megfelelően az emitter előfeszítő áramkör hibakeresése során, ha szükséges a Vce tesztelése, a műszer két végét nem szabad közvetlenül a kollektorhoz és az emitterhez csatlakoztatni, hanem a Vc-t és Ve-t a földhöz kell mérni, ill. majd a két Less. Ha szárazelemes multimétert használ a teszteléshez, akkor a mérő két bemeneti kapcsa lebegő, így közvetlenül csatlakoztatható a tesztpontok között.
2. A feszültség mérésére használt műszer bemeneti impedanciájának sokkal nagyobbnak kell lennie, mint a mért helyen lévő egyenértékű impedancia. Ha a vizsgálóműszer bemeneti impedanciája kicsi, az a mérés során söntöt okoz, ami nagy hibát okoz a vizsgálati eredményben.
3. A vizsgáló műszer sávszélességének nagyobbnak kell lennie, mint a vizsgált áramkör sávszélessége.
4. Válassza ki megfelelően a tesztpontokat. Ha ugyanazt a műszert használjuk a méréshez, a műszer belső ellenállása által okozott hiba nagyon eltérő lesz, ha a mérési pontok eltérőek.
5. A mérési módszer legyen kényelmes és megvalósítható. Ha egy áramkör áramát kell mérni, akkor általában áram helyett feszültséget lehet mérni, mert a feszültség mérésénél nem szükséges az áramkört módosítani. Ha tudnia kell egy elágazás áramértékét, akkor azt úgy kaphatja meg, hogy megméri az elágazás ellenállásán lévő feszültséget és átalakítja.
6. A hibakeresési folyamat során nemcsak gondosan figyelni és mérni kell, hanem jó a rögzítés is. A rögzített tartalom kísérleti körülményeket, megfigyelt jelenségeket, mért adatokat, hullámformákat és fázisviszonyokat tartalmaz. Csak a nagyszámú megbízható kísérleti feljegyzés és az elméleti eredmények összehasonlításával találhatunk problémákat az áramkör-tervezésben és javíthatjuk a tervezési tervet.
Hibaelhárítás a hibakeresés során
A hiba okának gondos megtalálásához ne távolítsa el a vezetéket, és ne szerelje vissza, ha a hiba nem hárítható el. Mert ha elvileg gond, akkor még az újratelepítés sem oldja meg a problémát.
1. A hibaellenőrzés általános módszerei
Egy összetett rendszer esetében nem könnyű pontosan megtalálni a hibákat nagyszámú komponensben és áramkörben. Az általános hibadiagnosztikai folyamat a hibajelenségen alapul, ismételt tesztelés, elemzés és megítélés útján, és fokozatosan megtalálja a hibát.
2. A kudarc jelenségei és okai
● Gyakori hibajelenség: Az erősítő áramkörében nincs bemeneti jel, de van kimeneti hullámforma. Az erősítő áramkörnek van bemeneti jele, de nincs kimeneti hullámalakja, vagy a hullámforma abnormális. A soros vezérlésű tápegységnek nincs kimeneti feszültsége, vagy a kimeneti feszültség túl magas a beállításhoz,vagy a kimeneti feszültség szabályozási teljesítménye romlik, és a kimeneti feszültség instabil. Az oszcilláló áramkör nemoszcillációt keltenek, a számláló hullámformája instabil és így tovább.
● A meghibásodás oka: A sztereotip termék egy bizonyos használat után meghibásodik. Sérült alkatrészek, rövidzárlatok és szakadások, vagy a körülmények megváltozása lehet.
A hiba ellenőrzésének módja
1. Közvetlen megfigyelési módszer:
Ellenőrizze, hogy a műszer kiválasztása és használata helyes-e, a tápfeszültség szintje és polaritása megfelel-e a követelményeknek; hogy a poláris komponens érintkezői megfelelően vannak-e csatlakoztatva, és nincs-e csatlakozási hiba, nincs-e kapcsolat vagy kölcsönös ütközés. ésszerű-e a vezetékezés; nincs-e rövidzárlat a nyomtatott lapon, nincs-e megégve és repedve az ellenállás és a kapacitás. Ellenőrizze, hogy az alkatrészek forróak, füstölnek-e, nincs-e kokszszagú a transzformátor, be van-e kapcsolva az elektronikus cső és az oszcilloszkópcső izzószála, és nincs-e nagyfeszültségű gyújtás.
2. Használjon multimétert a statikus működési pont ellenőrzéséhez:
Multiméterrel mérhető az elektronikus áramkör táprendszere, a félvezető trióda egyenáramú üzemállapota, az integrált blokk (beleértve az elemet, a készülék érintkezőit, a tápfeszültséget), a vezetékben lévő ellenállásértéket. Ha a mért érték nagymértékben eltér a normál értéktől, a hiba az elemzés után megkereshető. A statikus működési pont egyébként az oszcilloszkóp „DC” beviteli módszerével is meghatározható. Az oszcilloszkóp használatának előnye, hogy nagy a belső ellenállás, és egyszerre látja a mért ponton a DC üzemállapotot és a jel hullámformáját, valamint az esetleges zavaró jeleket és a zajfeszültséget, ami kedvezőbb. a hiba elemzéséhez.
3. Jelkövetési módszer:
Különféle bonyolultabb áramkörök esetén egy bizonyos amplitúdójú és megfelelő frekvenciájú jel csatlakoztatható a bemenetre (például többfokozatú erősítő esetén f, 1000 Hz-es szinuszos jel csatlakoztatható a bemenetére). Az elülső szakasztól a hátsó szakaszig (vagy fordítva) lépésről lépésre figyelje meg a hullámforma és az amplitúdó változásait. Ha bármely lépés rendellenes, akkor a hiba azon a szinten van.
4. Kontraszt módszer:
Ha probléma van egy áramkörben, összehasonlíthatja ennek az áramkörnek a paramétereit ugyanazokkal a normál paraméterekkel (vagy elméletileg elemzett áramerősséggel, feszültséggel, hullámformával stb.), hogy megtudja az áramkör rendellenes helyzetét, majd elemezze és elemezze. Határozza meg a kudarc helyét.
5. Alkatrészcsere módja:
Néha a hiba rejtett, és nem látható egy pillantásra. Ha jelenleg a hibás műszerrel megegyező típusú műszerrel rendelkezik, akkor a készülékben lévő alkatrészeket, alkatrészeket, dugaszolható kártyákat stb. kicserélheti a hibás műszer megfelelő alkatrészeire a csökkentés megkönnyítése érdekében. megtalálni a hiba forrását.
6. Bypass módszer:
Parazita oszcilláció esetén használhat kondenzátort megfelelő számú utassal, kiválaszthat egy megfelelő ellenőrző pontot, és ideiglenesen csatlakoztathatja a kondenzátort az ellenőrzőpont és a referenciaföldelési pont közé. Ha az oszcilláció megszűnik, az azt jelzi, hogy az oszcilláció az áramkörben ezen vagy az előző szakasz közelében keletkezik. Ellenkező esetben a mögötte lévő ellenőrzőpont mozgatásával találja meg. A bypass kondenzátornak megfelelőnek kell lennie, és nem lehet túl nagy, mindaddig, amíg jobban kiküszöböli a káros jeleket.
7. Rövidzárlati módszer:
Az, hogy az áramkör rövidzárlatos részét a hiba megtalálásához. A rövidzárlatos módszer a leghatékonyabb a szakadási hibák ellenőrzésére. Figyelembe kell azonban venni, hogy a tápegység (áramkör) nem zárható rövidre.
8. Leválasztási módszer:
A nyitott áramkör módszer a leghatékonyabb a rövidzárlati hibák ellenőrzésére. A leválasztási módszer egyben a feltételezett hibapont fokozatos leszűkítésének módszere is. Például, mivel egy szabályozott tápegység hibás áramkörhöz van csatlakoztatva, és a kimeneti áram túl nagy, a hiba ellenőrzése érdekében az áramkör egyik ágának leválasztását alkalmazzuk. Ha az áramerősség visszatér a normál értékre az ág leválasztása után, a hiba ebben az ágban jelentkezik.